Orbán Brüsszelbe megy
Orbán Viktor részt vesz a brüsszeli EU-s és a dublini néppárti csúcstalálkozón.
#Európai Unió
Timosenko azonnali NATO- és EU-tagságtól remél védelmet
Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy megvédje magát az orosz agressziótól.
Az Európai Unió elismeri Ukrajna elnökének Turcsinovot
"Az ukrán parlament, amely a demokratikus törvényesség garantálója, döntést hozott Viktor Janukovics menesztéséről, és az ideiglenes államfő kinevezéséről, aki számunkra Ukrajna elnöke" – jelentette ki Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője.
Akadálymentesítik a közszféra honlapjait az EU-ban
Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a közszférához tartozó, illetve létfontosságú közfeladatokat ellátó szervezetek weboldalait a jövőben úgy kell kialakítani, hogy azok a fogyatékos személyek részére is hozzáférhetőek legyenek.
Mégsem szóltunk Brüsszelnek a paksi bővítésről?
Az Energiaklub közérdekű adatigénylése alapján az derül ki, hogy a kormány, közlésével ellentétben, nem értesítette hivatalosan az Európai Bizottságot az új atomerőműblokkok terveiről. A fejlesztési tárca közleményben reagált erre, amelyben megismételték, hogy előre elküldték az orosz egyezmény tervezetét Brüsszelnek, amely nem emelt kifogást.
Pokoli idők várnak Ukrajnára
Ukrajna a szakadék szélén táncol, és ha van is kiút, az pokolian nehéz lesz. Az egyik rossz verzió: államcsőd, gázháború Oroszországgal, kettészakadás, szélsőjobbos előretörés. A kevésbé rossz: a régi politikai elit konszolidációja, nyugati segély és hosszú éveken át tartó, fájdalmas reformok.
Kijevbe mennének a V4-külügyminiszterek
Elsősorban Ukrajnáról tárgyaltak hétfőn Budapesten a Visegrádi Négyek, illetve Bulgária, Románia és Görögország külügyminiszterei. A politikai stabilitás és a gazdasági csőd veszélye mellett aggodalmukat fogalmazták meg az ukrajnai kisebbségi nyelvtörvény visszavonásának lehetséges következményei miatt is.
Nehéz feladat előtt áll a Nyugat, ha meg akarja menteni Ukrajnát
A nyugati országoknak a kijevi felkelés után azzal az óriási feladattal kell megbirkózniuk, hogy segítsenek stabilizálni a csődközeli helyzetben lévő Ukrajnát és ezzel egy időben kiengeszteljék Oroszországot.
Öntené a pénzt Ukrajnának az EU?
Az EU akár 20 milliárd eurónál is nagyobb összegű támogatást adhat Ukrajnának, ha az ország teljesít bizonyos feltételeket - közölte egy név nélkül nyilatkozó EU-forrás.
Mi lesz Ukrajnával a forradalom után?
Az megjósolhatatlan hogy mik lesznek Oroszország közvetlen reakciói, az viszont biztosnak tűnik, hogy a játszma még nem ért véget. Az orosz geopolitikai győzelmet ezúttal nem az EU nemzetközi szereplése akadályozta meg, hanem kizárólag a tüntetők elszántsága és lelkesedése.
Lesz, ami lesz, jön az új földtörvény
Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik - jelentette ki Fazekas Sándor vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Milliárdokat dobna Ukrajnának az EU?
Az Európai Unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának, ha már lesz új kormánya - jelentette ki vasárnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa az ausztráliai Sydneyben egy nemzetközi pénzügyi tanácskozást követően.
Eurostat: a magyar építőipar nőtt a legnagyobbat az EU-ban
Az előzetes számítások szerint decemberben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az építőipari termelés az Európai Unióban (EU) éves szinten az Eurostat szerint.
Eurostat: visszaállt az 1990-es szintre az EU-tagállamok energiafogyasztása
1990-től 2006-ig nőtt, az azt követő hat évben lényegében visszaállt az 1990-es szintre az energiafogyasztás az Európai Unió 28 tagállamában - derült ki az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak hétfőn közölt összesítéséből.
Hihetetlen videón az euróválság
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Így támogatja a magyar vállalkozásokat az Európai Unió
Miközben a kormány csúcsra járatja az EU elleni "szabadságharcot", Brüsszel 2014 és 2020 között tíz és fél ezer milliárd forint támogatást ad Magyarországnak. Ennek 60 százaléka a gazdaságfejlesztést, a hazai vállalkozások támogatását szolgálja majd. Az évi 1000-1500 milliárd forint nélkül továbbra sem épülne semmi az országban, és a magyar vállalatok sem tudnák bővíteni tevékenységüket.
Ez az út a káoszba vezet
Felgyújtott kormányzati épületek, autók látványa kíséri a boszniai városokban a múlt héten kirobbant tüntetéseket. A demonstrálók az ország pocsék gazdasági helyzete miatt vonultak az utcára, a kilátástalanság hajtja a tüntetők jelentős részét. Majdnem két évtizeddel a boszniai háború lezárulta után az etnikailag megosztott állam a nemzetiségi pártok béklyójában vergődik, s emellett az uniós csatlakozás is a távolba vész. Mi lesz veled, Bosznia?
Faragni kellene a szociális kiadásokon
Európa országai páratlan mértékű szociális kiadásokkal terhelik a költségvetéseiket – a kiadásokon bőven lehetne faragni, legyen szó nyugdíjról, oktatásról vagy állami támogatásokról. Jean Pisani-Ferry, a Bruegel kutatóintézet korábbi igazgatója szerint Európában van tere az állami kiadások csökkentésének, amit meg is kell lépniük az államoknak.
Svájc az EU-val szakítást kockáztatja?
A bevándorlás korlátozásának, iletve a munkaerő szabad áramlását biztosítós EU-svájci kétoldalú megállapodások felbontásának lehetőségéről szóló vasárnapi svájci népszavazás tétje hatalmas, egy esetleges negatív eredmény katasztrofális következményekkel is járhat az ország gazdaságára nézve. Az unió ugyanis nem is nagyon rejti véka alá, hogy amennyiben az EU-hoz ezer szállal kötődő ország a szigorításról dönt, az a már kivívott gazdaság engedmények sorának elveszítésével is járhat.
Sikersztori, vagy kártyavár épül szomszédunkban?
Szerbia szárnyalni látszik. Külföldi befektetők sora tervezi a nyugat-balkáni országba történő betelepedést, sőt több nemzetközi cég már komoly pénzeket is befektetett a 15 éve még háború tépázta államba. Szerbia átformálná a róla kialakult háborús bűnös képét, és egyre inkább az Európai Unió és a külföldi befektetők felé fordul. Gazdasági mennyország épül az országban, vagy annyira mélyről jönnek, hogy bármilyen pozitív lépés hatalmas eredmény?